Libri - Interjú Lama Ole Nydhallal a Jaffa kiadó legújabb szerzőjével


Libri

A kábítószerekről, a boldogságról és a tudatos halálról

Nemrég személyesen találkozhattam a Gyémántút Buddhizmus vezető lámájával, a dán Ole Nydahllal, a tibeti buddhizmus európai meghonosítójával. Ole Nydahl feleségével, Hannahval együtt - aki tavaly áprilisban hunyt el - több mint 35 éve végzi a 16. Gyalwa Karmapa, a Buddhizmus Karma Kagyü iskolájának szellemi vezetője által rábízott feladatot: Buddha tanításainak népszerűsítését a nyugati világban. Az iskola első nyugati tanítványaiként a Nydahl házaspár több mint 500 meditációs központot alapított szerte a világon. A lámával folytatott beszélgetés nemcsak őszinte hangneme miatt marad örökre emlékezetes számomra: eddig még egyetlen alanyom sem ölelt meg az interjú végén.


- Biztosan sokan kíváncsiak, milyen gyermekkor adatott meg Önnek.
- Már két-három éves koromban, amikor Dániában éppen harcok dúltak, jelentkezett az a visszatérő álmom, amelyben kínai katonák ellen harcoltam, miközben vörös köpenyes férfiakat és nőket védelmeztem. Addig soha nem látott hegyekről álmodtam, s azokat később lefestettem, holott én Koppenhágától északra születtem, ahol ugyebár hegyeknek nyoma sincs. Amúgy igazi csirkefogók voltunk a testvéremmel együtt. A szomszédság rémeinek tekintettek, annyira vadócok voltunk, és persze mindig a fák hegyén jártunk. Gyerekkoromban sokat verekedtem. No nem kegyetlenségből, mert nem akartam senkit bántani, de erre legtöbbször már csak akkor jöttem rá, amikor az áldozataim szemében észrevettem a könnyeket. Túl sok energia lakozott bennem.


A tudatmódosítás forradalma
- Soha nem titkolta a hippi-korszakban szerzett kábítószeres tapasztalatait. Nemcsak hasist csempészett, de minden akkor létező tudatmódosítót kipróbált. Milyen most visszatekinteni azokra az évekre?
- A hippi generáció és a kábítószerezés egyet jelentett: a tudatmódosítás forradalmát éltük. Legtöbb fiatal elégedetlen volt a világgal, és így akart rajta változtatni. Nekem személy szerint kellemes emlékeim vannak: megtaláltam a pillanatnyi megoldást az agresszivitásomra, barátságosabb lettem, és az istenek között éreztem magam. Bob Dylant, Rolling Stonest hallgattunk, tablettákon és acid-zenén éltünk. Indiából és Közép-Keletről hasist és különböző növényeket hoztam be. Nem volt illegális, mert akkor még nem volt rá törvény, a rendőrség nem is tudta, hogy ilyen anyagok léteznek. Nyugodtan próbálgathattuk, nem kellett tartanunk semmitől. A kanabiszt 1961-ben minősítették kábítószernek, az LSD még később vált tiltottá.
- Mégis mi volt az, ami ráébresztette arra, hogy nem ez a megoldás?
- A barátaim, ismerőseim, akiknek kevesebb energiájuk volt, lassan bábokká váltak, kiégtek. Generációnk legfinomabb elméi vesztek el a drog miatt, egyszerűen megőrültek, aztán meghaltak. Akkor ébredtem rá, hogy nem ez a megoldás. Ha boldog vagy, akkor az elméd is boldog, ezt a kémiai szerek nem tudják pótolni. A drogok kihasználják az ember tudatalattiját, azt a hatalmat, ami előző életeink jó cselekedetei során felgyülemlett bennünk, s amiből dolgozni tudunk. Ezeket a belső tartalékokat elégeti, elpocsékolja, s akkor jönnek a rossz “utazások", a komoly bajok.


Karmapa áttetszővé vált
- Egy interjúban elismerte, hogy a kábítószer és a meditáció hasonlít egymáshoz. Megmagyarázná?
- A tudatállapot, amibe betekintést adnak, azonos. Az agy feladata az, hogy megszűrje a benyomások özönét, ami a nap minden pillanatában éri. Kizárja, ami nem fontos a mindennapi túlélés számára. A Mescalin vagy az LSD kiiktatja ezeket a tiltófaktorokat, így az elméden minden keresztüláramlik. A droghasználat idejére a tudatalattiból előkerülhetnek az előző életbeli dolgok. Ennyiben hasonlít a meditációhoz. Kábítószerrel elérni ezt az állapotot olyan, mintha valaki pénzzel fűtene, míg meditálni a pénzből vett fával vagy gázzal.
- Mikor ismerkedett meg a buddhizmussal?
- 1958-59-ben cserediákként tanultam Amerikában, és egy dolgozatot kellett írnom a déli buddhizmusról, ami Kínában, Vietnámban honos. Nem tetszett, túl ridegnek tűnt, kötöttnek, és a tanítások inkább arról szóltak, hogy mit nem szabad. A tibeti tanítókkal csak később ismerkedtem meg. 1969-ben a feleségemmel Nepálban voltunk nászúton, és ott találkoztunk a 16. Karmapával, az első tibeti láma reinkarnációjával.
Ez volt egyébként a harmadik himalájai utunk. A Karmapa egy különleges buddhista szertartást tartott. Áttetszővé vált előttünk, láttuk a tapétát a háta mögött. Azt hittem, hipnózist gyakorol ránk, s egy gyufásdobozt tartottam elébe, hogy megzavarjam, s megbizonyosodjam, de a skatulya nem lett áttetsző, ő pedig továbbra is az maradt. Egy év múlva ismét találkoztunk a Karmapával, s ez volt a legmeggyőzőbb találkozásunk: a homlokunkra tette a kezét, és fölénk magasodott. Az égig ért és tündökölt.

Az anyagiak fölött
- Hogyan változtatta meg életét a buddhizmus?
- Hatékonyabb lettem minden téren, nincsenek többé eltékozolt energiáim, nem érzek gonoszságot, haragot, irigységet, féltékenységet, és sorolhatnám. Nem arra gondolok, hogy egy vagyok a testtel, hanem hogy van egy testem, aminek nem szabad rossz gazdája lennem, azt nem használhatom fel gonosz cselekedetekre.
- Tanítómesterként miben tud segíteni az embereken?
- A legtöbb esetben amit az emberekért tehetek az, hogy megmutatom nekik a lelki értékek felsőbbrendűségét a tárgyak, az anyagiak fölött. Nem az számít, hogy menynyire gyors az autód, vagy hogy aszfaltozott úton haladsz-e, csak azért, hogy öt perccel hamarább odaérj valahová, aztán amikor ott vagy, idegesen topogj. A buddhizmus arról szól, hogy megmutatja az elmében rejlő lehetőségeket, az utat, hogy mit kezdjünk az életünkkel.
- Hogyan haljunk meg?
- Ön a Phowa, a tudatos halál tanítója. Egészen pontosan mit fed ennek a tannak a neve?
- Amikor meghalunk, az energia elhagyja a testünket. Van egy ősi tibeti tanítás, Buddhától származik, amit úgy neveznek: Phowa. Az energiát úgy kell elképzelni, mint egy tető alá rekedt madarat, ami hirtelen megtalálja a kijáratot. Kiszabadul. Létezik egy ötnapos meditációs gyakorlat, ami megnyitja az utat ennek a bent rekedt madárnak. Minderre azért van szükség, hogy tudatosságunk megőrzésével lépjünk át a halálba, mert ez a halhatatlanság, a lélek megszabadulásának vagy a megvilágosodásnak a kulcsa. A meditáció segít, hogy elkerüljük a halál pillanatában beálló tudatvesztést, lelki-szellemi “megtisztuláson" megyünk keresztül. Mindez végül kiszabadít minket a születés és halál körforgásából, azaz a karmikus körforgásból. Ezt a tudást eddig több tízezer embernek adtam át, és látom szemléletem beigazolódását: az emberek sokkal klasszabbak, sokkal többre képesek, mint azt az önmagukban kételkedők és a beszűkült életmódúak feltételezik. Egyes tibeti szerzetesek úgy tartják, hogy ennek a tudásnak az átadása megrövidíti az életet, de én 66 éves vagyok, és a minap még repülőgépből ugráltam ki.
- Milyen viselkedés-kódexet kér követőitől a buddhizmus?
- Azt tegyék, amivel a legtöbb jót tudják tenni a legtöbb embernek, őrizzék meg a szabadságukat, mert elsősorban arról szól Buddha tanítása. Meg kell szabadulni a félelmektől, mert az szab gátat mindennek. S ezt úgy tehetjük meg, hogy mindig jót kívánunk mindenkinek. Ha egy Mercedest látunk, akkor gondoljunk arra, bárcsak mindenkinek lenne ilyen, bárcsak minden ember boldog lenne. Ha így gondolkodunk, néhány éven belül minden félelmünk elpárolog. A mások iránti jóindulat és jókívánságok felaprítják azt.
Szegények milliói a világ gettóiban





- Ön hogyan viszonyul a kor politikai és szociális problémáihoz?
- A megoldás abban áll, hogy meg kellene fizetni a világ szegény családjait, hogy ne vállaljanak kettőnél több gyereket, s azokat segíteni az iskoláztatásban. Minőséget a mennyiség helyett, hogy az emberek nagyobb mozgásteret kapjanak. Sajnos, ez pont fordítva működik, sok család a szociális segély miatt vállal több gyereket. A Föld legnagyobb veszélye a túlnépesedés. Tudom, a katolikus egyház elszörnyülködik, amikor azt mondom, hogy ő is hibás a világ gettóiban felnövő sok millió gyermek nehéz sorsa miatt. Nekik viszont jól jön a sok gyerek, mert tíz szegény katolikus többet fizet az egyháznak, mint egy gazdag. Aztán ott van az iszlám vallás, amelynek viszont azért kell a sok gyerek, hogy több katonája legyen a szent háborúhoz.

Borsa - Láma Ole Nydahl a szerelemről
















Mielőtt elhagynád párodat, keress neki új párt. Furcsa tanács, főleg egy lámától. Ole Nydahl a kevés nyugati buddhista tanítók egyike. Új könyvéről beszéltünk vele.

Amikor megérkeztünk Magyarországra, hogy megmutassuk az embereknek a buddhizmust, azzal a ténnyel találtuk szemben magunkat, hogy az jóval előttünk már Kőrösi Csoma Sándorral megérkezett ide - kezdte a szerelemről szóló könyvének budapesti bemutatóját Láma Ole Nydahl, a tibeti buddhizmus tanítója.

A láma egyike azon keveseknek, akik nyugati létükre váltak tanítókká. Láma Ole Nydahlt és a közelmúltban elhunyt feleségét, Hannát tanítójuk, a 16. Karmapa a 70-es években bízta meg azzal a feladattal, vigyék el a buddhizmust a világ nyugati felébe. Ole és Hannah több mint 35 évig élt boldog házasságban. Láma Ole Nydahl Könyv a szerelemről című kötete, amely gyakorlati tanácsokat ad a boldog párkapcsolathoz már magyarul is olvasható.

Borsa: - A hatvanas években a doktori disszertációját Aldous Huxley és a boldogító vízió címmel írta. Mi fogta meg az amerikai író munkásságában?
Láma Ole Nydahl: - Huszonéves voltam akkoriban, és ez olyan időszak volt, amikor mindenféle pszichedelikus kísérletben részt vettem. Így nekem akkor sikerült minden elérhető drogot kipróbálnom, amikor az még nem volt büntetendő cselekedet. A tudatmódosítókkal megváltoztattuk a nézőpontunkat, az agyunkat, a gondolkodásmódunkat.







- Ez volt az az időszak, amikor a buddhizmussal is találkozott?
- A döntő találkozás körülbelül egy időben volt ezekkel az élményekkel. 1966-ban későbbi feleségemmel, Hannah-val a 25. születésnapomat ünnepeltük és arról beszélgettünk, hogy igazán sok pszichedelikus élményünk volt már, de akármennyire is jól éreztük magunkat abban a világban, ahova kerültünk, sehogyan sem tudtuk azt az állapotot huzamosabb ideig fenntartani. Így fordultunk a meditáció felé. Abban az időben a hinduizmust is megismertem, de nekem túl édesnek tűnt, túl tömény volt, túl cukros. Engem sokkal jobban érdekel az, ami belül van, mint ami kívül.

- Mint mondjuk a gondolatok a ceremónia helyett?
- Igen. Sok lehetőséget láttunk a buddhizmusban, ezért abba az irányba mentünk tovább.

- Sokat utazik.
- Kétszer körbeutazom a világot évente.

- De az emberek azt gondolják, hogy a buddhisták a nyugalmat, a befelé fordulást keresik távol a világtól.
- A szerzetesek így is tesznek.

- Ön viszont állandóan úton van. Hogyan találja meg a nyugalmat?
- Nincs szükségem elvonulásra a nyugalomhoz. Mindig a saját középpontomban vagyok, innen figyelek: a szemem és a fülem mindig nyitva. Minden egyes pillanatom egyfajta meditáció, közben legbelülről figyelem a külvilágot, azt, milyen hatások érnek.

- Nem ez az első könyve. Úgy gondolja, hogy a könyvei közelebb hozzák az embereket a buddhizmushoz?
- Tudom, hogy így van.

- És ez is a cél?
- Persze. De nem könnyítem meg az emberek dolgát, nem írok le kötelező utakat, amik biztosan oda vezetnek, nem magyarázom el, hogyan jutnak el a buddhizmushoz. Inkább provokálom az olvasóimat. Ráébresztem őket, hogy csak vesztegetik az idejüket valahol máshol.



- Mi a véleménye a könyve fogadtatásról?
- Nagyon jól fogy, főleg Németországban.

- De az eladás önmagában nem lehet elég.
- Azt gondolom, az én könyveimet az olvasók nem a reklám és nem a divat miatt veszik meg, hanem mert erre az útra akarnak lépni. Ez túl van a mi akaratunk határain, ha valaki megveszi ezt a könyvet, meg kellett hogy vegye. És a jó könyv eleve élvezet. Nem csak az olvasott betű, de a külseje, sőt, még az illata is!

- Amikor utazik a világban, rengeteg tanítvány és a buddhizmus iránt érdeklődő ember keresi meg mindennapi gondjaival. Meghallgatja a kérdéseiket és tanácsokat ad nekik. Ezek alapján a konzultációk alapján készült a könyv?
- Igen, hiszen soha senkivel nem voltam rossz kapcsolatban. Nem éltem át annyiféle érzelmi krízishelyzetet, amiről a könyvben írok. A mai kor emberére jellemző problémákat azok mesélték nekem, akik az utazásaim alatt eljöttek hozzám és tanácsot kértek, én pedig megkerestem számukra a választ, hogy megoldjam a helyzetüket.

- Volt olyan, hogy pontosan a tapasztalat hiánya miatt nehezen találta meg a választ egy-egy kérdésre?
- Ha esetleg volt is olyan ember, aki nem vette hasznát a tanácsomnak, azzal is jót tettem, mert beszélt a problémájáról, elgondolkozott rajta, és ez biztosan közelebb vitte a megoldáshoz.


Mielőtt elhagynád párodat, keress neki új párt. Furcsa tanács, főleg egy lámától. Ole Nydahl a kevés nyugati buddhista tanítók egyike. Új könyvéről beszéltünk vele.
- A könyvében azt írja, hogy egy gyermek érkezése megváltoztathatja a párkapcsolatot. És azt is említi, hogy a világ fejlettebb részén túl kevés gyerek születik. Az emberek félnek a változásoktól?
- Igen, ez is szerepel az okok között. Ráadásul, sokan úgy érzik, hogyha gyerekük születik, kiszolgáltatottabbak lesznek, megszűnik a függetlenségük, sok mindenről kell lemondaniuk.



Erről a minket körülvevő kultúra is tehet. Pedig az embereknek belül tudniuk kellene, hogy a gyermek jó dolog. Megtanít arra, hogy ha saját magunk helyett másnak adunk, attól csak gazdagabbak leszünk.

- Az egyik fejezet szerint, ha elmúlt a szerelem varázsa, jobban tesszük, ha mi magunk keresünk a társunknak új párt. Miért?
- Egyszerű. Ha a szerelem el is múlik, a szeretetnek akkor is meg kell maradnia. Ha jót akarsz egykori szerelmednek, akkor megfigyeled, kivel érzi jól magát az ismeretségi körötökből, és összehozod őket. Így akkor léphetsz ki a kapcsolatból, amikor már nem okozol vele fájdalmat.

Láma Ole Nydahl magyarul megjelent könyvei

Belépés a Gyémánt Útra
Ahogy a dolgok vannak
Minden határon túl

- Ezt az európai kultúra legalább olyan nehezen tudja elfogadni, mint azt a tanácsot, hogy a közös gyermeknek az a legjobb, ha a szülei együtt élnek - akkor is, ha már új társuk van.
- Ez egy bevált módszer, és a lényege az, hogy ne csak saját magunkra gondoljunk, mert akkor mindent problémának fogunk érezni. Ha viszont törődünk a másikkal, akkor érdekes feladatként fogjuk fel ugyanazt.

- Azt írja, léteznek negatív és pozitív párok. Ezt pontosan hogyan kell érteni?
- Ha két ember együtt inkább szomorúságot, idegességet, bajt hoz embertársaira, akkor nekik sokat kell még tanulniuk. Ha ezzel épp ellenkezőleg vidámság veszi körül őket, ha mások is élvezik a pár társaságát, akkor ők közelebb vannak a boldogsághoz.



- Egyetért a banális kijelentéssel, hogy a szerelemnek múlnia kell?
- Nem. Ha az emberek igazán szeretik egymást, odafigyelnek a másikra, és nem csak a hétköznapi rutinfeladatokat végzik együtt, akkor örökre megmaradhat a vonzalom. Viszont ha a párok soha nem csinálnak érdekes dolgokat együtt, akkor előbb-utóbb unalmasnak találják majd egymást.

- A meditációk és a konzultációk mellett olyan kurzusokat is tart, amelyek az emberek halálhoz fűződő viszonyát változtatják meg.
- Ez a Pova, a tudatos halál. Magyarországon is többször tartottam ilyen kurzusokat, és a világon több mint 60 ezer embernek adtam át a technikát. Hosszú lenne elmondani mi ez, de a lényeg, hogy minden embernek van egy "lyuk" a feje tetején, amivel kommunikálni tud.

- És működik?
- Persze. Nagyon jól. A feleségem a karjaimban halt meg, a módszernek köszönhetően halála pillanatában a gyönyör állapotában távozott mellőlem.

- Ön olyan ember hírében áll, aki mindig is nagyon szerette a flörtöt, a szerelmet, a női társaságot. Komolyan veszik majd a tanácsait azok, akik erről az oldaláról ismerik önt?
- Biztos vagyok benne, hiszen a könyvben egyszer sem mentem túl azokon a határokon, amik engem jellemeznek. Aki ismer, tudja, hogy pontosan olyan vagyok, amilyennek mutatom magam. Úgy gondolom, ha akarjuk, ha nem, a különböző nemű emberek között mindig kialakul valamilyen szexuális szintű információcsere. Egy nő mindig felfigyel a férfi izmaira, a férfi pedig a nő formáira.



Ettől nem lehet eltekinteni, hiszen egy magasabb szinten is érzékeljük embertársainkat. A dolgok lényegi szintjén a nő maga az életet adó lótuszvirág, a férfi pedig a gyémánt, amely önmagában is ragyog. A boldogsághoz a lótuszt és a gyémántot kell összehozni. Ez az élet költészete.

Megvilágosodás Sztúpa Avatása - Becske - Fotoalbum


Borsa - Sztúpát avattak Becskén

Fotoalbum

A sztúpaállítás több ezer éves ázsiai hagyomány, de ma már Európában is egyre több épül a buddhista vallási épületekből. Most a Nógrád megyei Becskén avattak sztúpát.


Mivel nemrég készítettünk interjút Láma Ole Nydahllal, megosztjuk veletek azt az idevágó hírt is, hogy a hétvégén a tari és a zalaszántói után újabb sztúpát avattak Magyarországon, méghozzá a Nógrád megyei Becskén.A sztúpa látszólag csak egy építmény, de a buddhizmus szerint a mindannyiunkban rejlő tökéletességet szimbolizálja.


Több ezer éve épülnek ilyenek Ázsiában, de újabban Európában is avatnak sztúpákat. Serab Gylalcen rinpocse és Láma Ole Nydahl BecskénA becskei Csiga-hegyen épülő sztúpa a megvilágosodást fejezik ki, és eredetileg Hamburgban épült volna fel, de a város utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt, a hazai Gyémánt Út Buddhista Közösség így kapta meg a lehetőséget a sztúpaépítésre.

Az építés hosszú és aprólékos folyamat, hisz ereklyéket, vallási szövegeket és apró buddha szobrocskákat is beleépítenek a sztúpába. A becskei sztúpa építését és felavatását egy nepáli buddhista mester, Serab Gylalcen rinpocse (ez egy tiszteletteljes tibeti cím, jelentése "értékes") végezte, de az avatáson részt vett Láma Ole Nydahl is.

Láma Ole Nydhal: Könyv a szerelemről




A szerelem által fejlődni. Létezik intenzívebb élmény, mint a szerelem? Milyen más területen vagyunk ennyire nyitottak ugyanakkor ennyire sebezhetőek és hol tapasztalhatnánk ekkora boldogságot?



A buddhista látásmód szerint a szerelem és a párkapcsolat képezik az alapját az ember fejlődésének és egy kiteljesedett életnek. Láma Ole Nydahl ebben a könyvben leírja Buddha tanácsait egy boldog párkapcsolat megvalósításához. Hogyan tudunk egy olyan párkapcsolatban élni, amely nem csak minket, hanem környezetünket is boldoggá teheti. Buddha tanítása szerint mi magunk teremtettük meg jelenlegi életkörülményeinket végtelenül sok lehetőségünk van életünk megváltoztatására és alakítására.

A szerelem és a párkapcsolat képezik az alapját az ember fejlődésének, ugyanakkor segítenek túllépni saját korlátainkon. Láma Ole Nydahl 35 évig élt házasságban és feleségével együtt megvalósították azt, amiről mindannyian álmodunk: egy tartalmas, boldog életet. Ebben a könyvében Láma Ole Nydahl kitér egy nő és egy férfi közt létrejövő kapcsolat minden aspektusára. Akár kettesben akár családként élünk együtt, számos életszerű példa alapján kapunk útmutatást arra, hogyan lehet a közös életünk magunk és mások számára is boldog.

Oldalain olvashatjuk, hogy mire figyeljünk egy bimbózó új kapcsolat kibontakozásakor, hogyan tegyük azt tartóssá, és hogyan tartsuk frissen az évek múlásával is. Választ kaphatunk a mindenkit foglalkoztató kérdésekre: mi az, ami tényleg számít a szerelemben, hogyan lehetünk tartósan boldogok a társunkkal és hogyan lehetünk képesek továbblépni, ha ez mégsem sikerül, mi mozgatja férfiakat és mi a nőket, hogyan függ össze a szexualitás és a szerelem, mi történik két ember kapcsolatával, ha szerelmükből gyermekük születik, hogyan váljunk szerető és szerethető társsá?

Buddha tanácsai, melyeket Láma Ole Nydahl a mai nyugati világ embereinek nyelvén közvetít, segíthetnek számos élethelyzet megértésében és kezelésében és rámutatnak arra, hogy mindenkiben ott rejlik a lehetőség egy boldog, kiegyensúlyozott és tartalmas életre, mely túlmutat a hétköznapok viszontagságain. Megmutatja nekünk, hogyan vegyük kezünkbe saját életünket, és ezáltal hogyan valósíthatjuk meg azt, amire mindannyian vágyunk: egy boldog és maradandó párkapcsolatot.

könyvrendelés - Bookline

Népszava - Buddhista kegyhelyet avattak Nógrádban - Becske Sztúpa 2008


A kegyhelyet Serab Gyalcen nepáli buddhista mester
Buddhista kegyhelyet, sztúpát avat vasárnap a Gyémánt Út Buddhista Közösség a Nógrád megyei Becske községben; az egyházi szervezetnek ez az első ilyen építménye Magyarországon - tudatta Kovács Kriszta, a közösség sajtóreferense.

Serab Gyalcen nepáli buddhista mester, több nepáli elvonulási központ és kolostor vezetője avatja fel a sztúpát a község határában található Csiga-hegyen - mondta Kovács Kriszta.

A sztúpa a buddhizmusban a mindenkiben benne rejlő tökéletességet szimbolizálja, több formája van, közülük a Becskén megépült változat a buddhista gyakorlás célját, a megvilágosodást fejezi ki. A sztúpák építését többhónapos, akár többéves előkészület előzi meg, az építménybe ugyanis az ereklyék, buddhista szövegek mellett több ezer, aprólékos munkával készült, buddhákat ábrázoló agyagszobrocska is kerül.

A becskei szentély eredetileg Hamburgban épült volna, de a város vezetése az utolsó pillanatban visszavonta az engedélyt arra hivatkozva, hogy precedenst teremtene arra, hogy bárki vallási építményeket építhessen közterületen. Így a magyar közösség kapott lehetőséget az elvonulási központjába régóta tervezett sztúpa megvalósítására.

Kovács Kriszta elmondta: a buddhizmus három nagy útjának egyike a vadzsrajána, magyarul Gyémánt Út, amely főleg Tibetben, Bhutánban és Nepálban maradt fenn. Az Ole Nydahl láma által alapított világi közösségek is a Gyémánt Út nevet kapták világszerte.

A Gyémánt Út Buddhista Közösség 1996-ban 23 hektáros földet vásárolt Becskén, ahol rendszeresen meditációs kurzusokon fogadják a résztvevőket. Emellett két épített ingatlannal is rendelkeznek a faluban, ezek egész évben kínálják a híveknek az elvonulási helyet.

Magyarországon a becskeivel együtt három sztúpa áll, a Taron és a Zalaszántón lévő szentélyt két másik közösség emeltette.

1992 júliusában a Magyarországi Karma Kagyüpa buddhista közösség központjában, az ugyancsak Nógrád megyei Tar község határában épített sztúpát a dalai láma avatta fel.


MTI

Buddhista kegyhelyet avattak Nógrádban

Hírextra

Gyémánt Út



A gazdag belső világgal rendelkező emberek számára hasznos módszer. A gyémánt a tudat belső gazdagságát, elpusztíthatatlan értékeit, tisztaságát és ragyogását szimbolizálja.


A korábban érzelmi hullámzásként átélt impulzusokat a Gyémánt Út eszközeivel bölcsességgé alakíthatjuk át, fejlődésünk üzemanyagaként látva azokat.


A leggyorsabb útként említik, mert az azonosulás módszerét használja. Itt a tudat belső lehetőségeivel és nem személyes korlátaival azonosulunk, ezt fejezi ki a Buddha, azaz a tudat szabadságát, örömét és szeretetét – a megvilágosodás tulajdonságait.

A Gyémánt Úton megnövekszik a tanító jelentősége, aki itt nem csupán szellemi barát. Hitelességét fontos leellenőrizni, mivel később bizalom hiányában nem tudna a megszokásainkból épített korlátaink közül kimozdítani. A láma az, aki tapasztalatát az együttérzésen és bölcsességen keresztül képes megosztani, és a szélsőségektől védelmezni minket. Ez az alapja a több ezer éves, ma is élő tanító-tanítvány tapasztalatátadás vonalának.

Tibetben négy nagyobb vonal alakult ki a Gyémánt Úton belül.

Nyingmák – a híres megvalósítóhoz, Guru Rinpocséhoz köthető, első átadás örökösei, vezetője Dudzsom rinpocse

Kagyük – az első és a második átadás, Marpa-Milarepa-Gampopa, a jógikirályok és a Karmapák gyakorlóvonala. Vezetője ma a XVII. Karmapa, Táje Dordzse.

Szakják – ők is mindkét átadással rendelkeznek. Vezetője Szakja Tridzin.

Gelugok – „erényesek”, a második, reformált átadás vonala. Vezetőjük a Dalai Láma.

Európában jelenleg a legelterjedtebb a Kagyü vonal. A legtöbb meditációs központot a XVI. Karmapa megbízásából Láma Ole Nydahl alapította, negyvenéves töretlen aktivitása alatt több mint ötszázat.

Magyar Hírlap - Buddhista szentélyt avattak a csiga-hegyen - Becske Sztúpa Avatása 2008


Buddhista vallási építményt, úgynevezett sztúpát avattak tegnap a Nógrád megyei Becskén. Az eseményre Európa több országából érkeztek buddhisták és a vallást nem gyakorlók egyaránt. A sztúpát Serab Gyalcen rinpocse nepáli buddhista mester avatta fel.


A nógrádi Becskén felállított sztúpa a buddhista gyakorlás célját, a megvilágosodást fejezi ki (Fotó: Béli Balázs)

Magyarországon, de egész Európában is ritkaságszámba menő eseménynek adott otthont tegnap egy Nógrád megyei kis község, Becske. A település határában magasodó Csiga-hegyen buddhista vallási szentélyt, úgynevezett sztúpát avattak. A buddhista vallásban a sztúpa a mindenkiben benne rejlő tökéletességet szimbolizálja, és több formája is van. A becskei változat, a buddhista gyakorlás célját, a megvilágosodást fejezi ki. Porkoláb Péter, a Gyémánt Út Buddhista Közösség veszprémi csoportjának vezetője elmondta, hogy a vallás általuk követett válfaja húsz éve van jelen hazánkban. Huszonhét meditációs központjuk működik országszerte, a budapestinél nincsen nagyobb a világon. Lapunk kérdésére Porkoláb elmondta, hogy a tegnap felavatott buddhista építményhez hasonló alig több mint tíz van csupán Európában. A sztúpába különböző ereklyéket, a testet, a beszédet és a tudatot szimbolizáló buddhista szövegeket és Buddhát ábrázoló agyagszobrocskákat építettek be.

Az építési folyamatokat a Nepálból érkezett vallási vezető, Serab Gyalcen rinpocse irányította és felügyelte. Az ünnepségen megköszönte a település lakosainak és önkormányzati vezetőinek, hogy minden segítséget megadtak ahhoz, hogy a sztúpa megépülhessen. Mint beszéde végén elmondta, a sztúpa nemcsak a buddhistáknak, hanem egész Magyarországnak, sőt a világnak is nagy hasznára lesz abban, hogy a béke és a boldogság végre mindenhol megvalósulhasson.
Balczó Mátyás

Becske Fotoalbum - Sztúpa

Copyright © Buddhizmusma - Olvasóterem