Nem az agy hozza létre a tudatot!


A kreacionizmus hadat üzen a materializ­musnak

A kreacionisták az evolúciós elmélet támadása mellé egy "nem materialista idegtudományi" mozgalmat igyekeznek kibontakoztatni. Megpróbálják újjáéleszteni a karteziánus dualizmust - mely szerint az agy és az elme két alapjaiban elkülönülő dolog, materiális és immateriális. Mindezt abban a reményben teszik, hogy a tudományban helyet kaphat mind a természetfeletti, mind a lélek fogalma... (folytatás a sg.hu oldalán)

Szavakon túli bölcsesség - Szív Szútra

Prajnaparamita







Hódolat a Mindentudónak!

A tiszteletreméltó Avalókitésvara Bódhiszattva a mélységes Pradzsnyápáramitá (a tökéletes bölcsesség) tanulmányozásakor a következőképpen gondolkodott:

Öt szkandha van, s ezeket a Buddha jellegük szerint üreseknek tartja.

- Ó, Sáriputra - mondta -, a forma üresség, s az üresség valójában forma. Az üresség nem különbözik a formától, a forma nem különbözik az ürességtől. Ami forma, az üresség, ami üresség, az forma.

- Ugyanez áll az érzékelésre, névre, fogalomra és tudásra.

- Ezért, ó, Sáriputra, minden dolog üresség jellegű, nem keletkeznek és nem szűnnek meg, nem szennyezettek és nem makulátlanok, nem tökéletlenek és nem tökéletesek. Itt, ó, Sáriputra, ebben az ürességben nincs forma, sem név, sem fogalom, sem tudatosság. Nincs szem, fül, orr, nyelv, test és tudat. Nincsenek formák, hangok, illatok, ízek, tapinthatók és tudat-tárgyak.

- Nincs szem, s így tovább, egészen addig, hogy: nincs tudat(osság elem).

- Nincs tudás, nincs tudatlanság, nem létezik a tudatlanság eltörlése, egészen addig, hogy: nincs romlás és nincs halál; nem létezik a romlás és halál eltörlése; nem létezik a szenvedés, a szenvedés eredete, a szenvedés megszüntetése, és a hozzá vezető út. Nincs tudás, nem létezik a nirvána elérése.

- Ezért, ó, Sáriputra, mivel nem létezik a nirvána elérése, a személy, aki eljutott a bódhiszattvák Pradzsnyápáramitájához, a gondolatok eltakaró hatása nélkül időzik, és e hatás megszűntével sem kezd remegni, mert legyőzött minden félnivalót, s végül eléri a nirvánát.

A múlt, jelen és jövő minden buddhája, miután tanulmányozta a Pradzsnyápáramitát, a legmagasabb tökéletes tudásra ébredt. Ezért érdemes ismerni a Pradzsnyápáramitá nagyszerű versét, a nagyszerű bölcsesség versét, a felülmúlhatatlan verset, a páratlan verset, mely lecsillapít minden kínt - ez így igaz, nem valótlan - a Pradzsnyápáramitában kinyilatkoztatott verset:

"Ó, bölcsesség, átment, átment, át a túlsó partra, megérkezett a túlsó partra. Szváhá!"

Tízpercesek

Mi a tízpercesek célja?

A tízpercesekre készülve és a többiek elé kilépve leszünk képesek az alapvető tanításokról összeszedetten beszélni.

Inspiráció

Egy jól sikerült tízperces, ami megértést és inspiráltságot sugárzott, barátainkat is törekvésre ösztönzi.

Ez a mi igazi feladatunk - megosztani az inspirációt és örömöt, hogy találtunk valami igazán nagyszerűt, ami értelmessé teszi az életünket.

Műhelymunka-csapatszellem
... Ugrás az oldalra>>

Buddhizmus Nyugaton

150 év elteltével, hogy az akadémiák először találkoztak a buddhizmussal, a távoli országok kulturális hozadéka fokozatosan lekopik, és mára elkezd kialakulni a számunkra lényegesre, a tudatra összpontosító, európai buddhizmus.


A hódítás és kereskedelem révén kitágult az ismert világ határa. Az anyagi javakon túl, kelet szellemi kincseivel is fokozatosan megismerkedett az európai kultúra. Történészek szerint szinte a Buddha idejéig nyomon követhető a Európa és Ázsia kultúrájának kölcsönösen megtermékenyítő hatása.

A felvilágosodással kezdetét veszi a vallások és filozófiák tudományos elemzése.

Majd a felgyorsult világ maga termeli ki azt a válságot, amely a háborúk után a legalsóbb rétegekben is tudatosulva nyitottá teszi kultúránkat.

Divattá válnak a küzdősportok, amelyeknek lassan a szellemi háttere is érdekes lesz. Zenészek, hírességek fordulnak kelet felé.

Az ezotériából és különböző zavaros tanításokból lassan tisztaságával és gyakorlatiasságával kiemelkedik a buddhizmus.


Egy Kiállítás Képei - Könyv a szerelemről - A pályázat 2. fordulójának borítói

1.pályázat 64 kép

lovebook


2.pályázat 110 kép





Egy kiállítást szeretnénk készíteni a decemberi Ole előadások hátteréül az első és a második sorozat képeiből, bemutatva, hogy mennyi kreativitás van bennünk.

Meditációs központok működéséről - Láma Ole Nydahl






Minden Határon Túl 220 o.





Minden Határon Túl 221 o.



Minden Határon Túl 335 o.



Minden Határon Túl 336 o.

"A demokrácia, az átláthatóság, a műveltség, a kritikus gondolkodás és az internet jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az emberek megosszák egymás közt a buddhista tanításokat, részt vegyenek rajtuk és beillesszék őket az életükbe. A buddhista gyakorlatok elsajátítására és életben tartására jöttek létre a buddhista Gyémánt Út-központok, melyeket világi gyakorlók csoportjai alkotnak. Működésük barátságon és bizalmon alapul. Ez az "idealista ragasztó", amely összetartja őket, és biztosítja, hogy ne váljanak merevvé és intézményessé. Ha a csoport egy tagja fejlődik, azzal mindenki nyer. Ezek a központok tehát hasznos módszerekkel, élő példákkal és bizonyítékkal szolgálnak arra vonatkozólag, hogy a tanítások valóban működnek."

/Egy jógi 108 válasza/

Tomy Boggs - Malaga


Find more videos like this on Virtual Sangha

HVG - MILYEN A BUDDHISTA PÁRKAPCSOLAT?



Egy buddhista láma azt állítja most megjelent könyvében: bármennyire furcsa a nyugati embernek, lehetséges ragaszkodás-, illetve kötődésmentes, a személyességet meghaladó szerelem - sőt, az az igazi.

Szeretkezés után sok pár mereven és mogorván lép a nyilvánosság elé, nehogy valaki megsejtse a történteket, holott nagyon is "érdemes megosztanunk másokkal a jó rezgéseket" - írja a tibeti buddhizmust Nyugaton négy évtizede népszerűsítő dán Ole Nydahl láma most megjelent Könyv a szerelemről - Gyakorlati tanácsok a boldog párkapcsolatokhoz című művében. Mindezt azért veti fel, mert szerinte, bár a testi szerelem óriási boldogság, hiszen "arról szól, hogy jobban odafigyelünk a másikra, időt szánunk egymásra, és megnyílunk a társunk felé", a szex által nyújtott örömöket a nyugati kultúra - különösen az 1960-1970-es évek szexuális forradalmáig, de nem kis részben azóta is - elnyomja, illetve elfojtja.

A könyv szerzője, a ma 67 éves dán láma, a gyémánt útnak nevezett tibeti buddhizmus Karma Kagyü vonalának fő tanítója, valamint felesége, a másfél éve férje karjaiban elhunyt Hannah az 1960-as évek végén, a hippikorszakban több évet töltött a Himalájában, ahová először éppen nászútra mentek. Egy ideig hasist csempésztek, majd buddhizmust kezdtek tanulni: 1969-ben Nepálban Tibet első úgymond tudatosan újjászületett lámájának reinkarnációja, a 16. karmapa tanítványaiul szegődtek. Ő azzal bízta meg őket, hogy terjesszék Buddha tanításait Nyugaton. A házaspár az elmúlt négy évtizedben csaknem hatszáz meditációs központot alapított, elsősorban Európában és Észak-Amerikában. Közösségük ma a világ leggyorsabban népszerűsödő, kimondottan nyugati buddhista irányzata.

Megvilágosodása előtt a történelmi Buddhának a hagyomány szerint ötszáz felesége volt, de sohasem szólt bele abba, mi történik a tanítványok hálószobájában. Nem függetlenül ettől a szakrális szex gyakorlatát művelő tantrikus buddhizmus már a szóhasználatában is másként közelít az intimitáshoz: a nemi szerveket például nemes szerveknek, a péniszt gyémántnak, a vaginát lótusznak nevezi. "E kifejezés- és látásmód elterjedése minden bizonnyal gazdagítaná azokat a kultúrákat, melyek ezen a téren csak latin szakkifejezéseket vagy durva utcanyelvet használnak" - jegyzi meg Nydahl, hozzátéve, hogy hosszú távon éppen a szóhasználat - és a gondolatok - határozzák meg, miképpen élik át az emberek a valóságot és azon belül a szexualitást.

Nem a tantrikus szexben való nagyobb jártasságot segítik elő a dán szerző gyakorlati tanácsai, hanem - a két és fél ezer éves buddhizmus történetében - elsőként feszegetnek olyan, a 21. század nyugati emberét nyugtalanító praktikus kérdéseket, mint hogy hogyan kell legyőzni a féltékenységet, miképpen kell szakítani vagy elkerülni, hogy valaki újra és újra magára maradjon, és általában mit kell tenni, hogy a szerelem minél több örömet nyújtson és minél kevesebb fájdalmat okozzon. "Sehol sem tapasztalunk ugyanis annyi boldogságot, mint a szerelemben, de annyi szenvedést sem" - fogalmaz a tanítványai által csak Olénak hívott láma. A buddhizmus egyik fő tanítása éppen az, hogy minden szenvedésnek - így a párkapcsolatban átéltnek is - alapvető oka a vágy, a ragaszkodás, a kötődés, a cél tehát ezek "legyőzése". Mindez bizonyára idegenül hangzik a fülig szerelmesek számára, akiknek a boldogsága abban áll, hogy epedve vágyakoznak és szorosan kötődnek a kedvesükhöz, ám talán értőbb fülekre találhat azoknál, akik már akár évtizede külön élnek házastársuktól, érzelmileg mégsem tudnak függetlenedni tőle.

Először is mindenkinek magát kell átformálnia - hangzik a tanács -, ettől vonzóbbá válik a másik nem számára, és jelentőségteljessé teheti a szerelmi hétköznapokat. Ehhez azonban - e recept szerint - elkerülhetetlen némi buddhizmus: elsősorban a rendszeres meditálás, valamint olyan fogalmak ízlelgetése, mint "adni és kapni", "örömteli erőfeszítés" vagy "nagylelkűség". A megvilágosodásra törekvő gyakorlók az ígéret szerint egy idő után megszabadulhatnak a zavarodottság, a kötődés, a harag, a büszkeség és a féltékenység "zavaró érzelmeitől". Mindez azért fontos, mivel a szerelemnek, Ole szerint, két fajtája van. Az egyik az én-te alapú önző szerelem, amelyik elsősorban birtokolni, illetve kapni szeretne, a másik pedig az úgynevezett mi alapú, önzetlen - ha úgy tetszik: szabad - szerelem, amely elsősorban adni akar. Szerinte csak ez utóbbi lehet igazán boldog.

A megfelelő hozzáállás ebben az összefüggésben azért is fontos, mivel - lep meg Ole - "az igazi szerelmi történet a happy enddel kezdődik". Sokan szembesülhetnek például azzal, hogy évek múltán megjelenik egy harmadik személy egy kapcsolatban. "Amennyiben egy második férfi lép be egy számára elkápráztató nő erőterébe, vagy egy másik nő egy férfiéba, akkor az a leghasznosabb, ha mindhárman megismerkednek egymással, összebarátkoznak és támogatják egymást" - vázolja az efféle szituációkban helyes buddhista magatartást a láma. Azt persze ő is elismeri, hogy ez az állapot általában nem maradhat fenn tartósan, a három közül az egyiknek előbb-utóbb elege lesz abból, hogy osztozzon. A kiút ebből a helyzetből - mint a HVG-nek személyesen is kifejtette - egy negyedik személy megjelenése lehet, mivel ekkor minden érintett bevonásával megegyezhetnek egy új életformában, így egyikük sem fog szenvedni a körülmények miatt.

Mindez szépen hangzik, de, mint Ole kifejti, ahhoz, hogy egy ilyen - vagy akár egy "rendes" - párkapcsolat jól működjön, "rendelkezni kell bizonyos érettséggel, hogy ne kötődjünk túlságosan a személyes érzelmeinkhez". Bár első hallásra az olvasót meghökkentheti e kijelentés - szerelem személyes érzelmek nélkül -, ám efféle az önzetlenségre intő tanács számos világvallás tanításának része. A buddhizmus sem az érzések és a vágyak létjogosultságát tagadja, hanem csupán a kötődések "rossz aspektusaitól" való megszabadulást szorgalmazza, hogy követői átélhessék a szerelmet egy olyan dimenzióban is, amelyben a szerelmes ember nemcsak a kedvesének, hanem minden lénynek a javát kívánja. A tanítás szerint ettől aztán otthon, az ágyban is jobban fognak menni a dolgok.

GERLÓCZY FERENC

Jácint képei




Becske - Sztúpaépítés
Copyright © Buddhizmusma - Olvasóterem