OM MANI PEME HUNG


Kedves Barátok szerte a világban!

Gyalwa Karmapa felhívott ma minket Delhiből, hogy mindannyiunkat üdvözöljön. Úgy gondolta, hogy nagyon hasznos lenne, ha az összes Gyémántút-gyakorló együtt össze tudna gyűjteni 100 milliót Szerető Szemek mantrájából, az OM MANI PEME HUNG mantrából, ajándékként minden lény javára a 2010-es évre.

Ezért úgy döntöttünk, hogy a hamburgi Újévi kurzuson a mai nap azonnal el is kezdjük és nagy erővel hozzálátunk, hogy beteljesítsük Karmapa kívánságát és teljesítsük a feladatot még mielőtt megkezdődne az új év.

Láma Ole a tervezettek szerint meg fogja tartani az előadásait, mi pedig egész nap folyamatosan fogunk meditálni a kurzus végéig. Kérünk benneteket, hogy mindannyian tartsatok velünk a stream-en keresztül.

Azért. hogy még Újév előtt teljesíteni tudjuk ezt a kívánságot, minden lehetőséget ki kell használnunk, hogy meditáljunk és a világ összes központját be kell vonnunk a munkába.

Ezért kérünk benneteket, hogy amilyen gyorsan csak lehetséges kezdjetek el 12-, 24- vagy 72-órás meditációkat tartani és informáljátok a szomszédos centrumokat is.

A streaming weboldalon le tudjátok tölteni a Szerető Szemek meditáció szövegét, és naponta jelezhetitek, hogy mennyi mantrát gyűjtöttetek, és nyomon követhetitek, hogyan haladunk.

Élvezzétek mindezt!

Üdvözlettel,

a hamburgi Újévi kurzus teamje, Caty és Láma Ole

Buddhism Today magazin megrendelhető



Érző lények, kiknek száma végtelen, mint a tér

A titkos Shangri-Lha



Részletek a multkor.hu-n

Szerető Szemek - meditációs hétvége Becskén

Tibet kincsi kiállítás Győrben

November 14-december 6.


Győr Városi Művészeti Múzeum, Magyar Ispita,
Váczy Péter Gyűjtemény

9022 Győr, Nefelejcs köz 3.

(a Rómer Ház mellett)

Minden kedves érdeklődőt szeretettel meghívunk a Tibet-Európa Alapítvány által a Győr Városi Művészeti Múzeummal együttműködésben megrendezett Tibet kincsei című kiállításra és kísérő rendezvényeire.

A buddhista tanítások ezer évvel ezelőtt érkeztek meg Indiából és honosodtak meg Tibetben. Az azóta eltelt időben a tibeti buddhizmus különböző hagyományaiban a buddhista gyakorlat gazdag formakincset hozott létre. Az összetett szimbólumrendszer és a szigorú szabályokat követő alkotások Buddha időtlen bölcsességét közvetítik felénk. A tibeti buddhizmus a 20. század második felében hiteles átadással rendelkező tanítók közvetítésével a nyugati kultúrába is megérkezett. A szakrális tárgyak, ahogy Tibetben, így itt Európában sem első sorban a múzeumok polcait gazdagítják, hanem a mindennapi élet használati tárgyaivá válnak.

A kiállításon ennek az évszázadokon és kontinenseken átívelő tárgyi gazdagságnak lehetünk a tanúi. A bemutatott szobrok és tibeti tekercsképek (thangkák) mindig a jelen pillanatban gyökerező lehetőségre mutatnak rá, amellyel mi is élhetünk itt és most.

Szombathely - Szilágy Róbert előadása

Meghívó a Buddhista Végső-Gondozás Szolgálat Első Nemzetközi Találkozójára


2009 November 27-29 között


Számos kérésnek eleget téve, meghívunk minden érdeklődőt, aki a saját országában Buddhista Végső-Gondozás Szolgálatot szeretne szeretne létrehozni vagy továbbfejleszteni; vagy mindazokat akik többet szeretnének megtudni erről a témáról egy EC talalkozó keretén belül. A találkozó célja egymás mélyebb megismerése, a tevékenységek bemutatása és tapasztalatcsere. Továbbá lehetőség van a kívánságok, víziók és a nemzetközi együttműkődés megvalósításával kapcsolatos ötletek megosztására.

A találkozás angol nyelven zajlik.

A német "Buddhistische Sterbebegleitung" csoport 1988-ban alakult meg.

Németországban a csoport egy önkéntes járóbeteg látogató hálozatot épít fel a haldokló betegek és azok családjainak, barátainak a szabad támogatása érdekében.

Mi megtesszük a tőlünk telhető legjobbat mindazok megsegítéséért, akik budhhista végső gondozást szeretnének vagy több információt szeretnének erről a témáról.

Ennek érdekében évi négy alkalommal találkozunk különböző helyeken, Németországban bárhol és különféle témákat dolgozunk ki, mint például:

  • Buddhista Végső Gondozás
  • A Szenvedélybetegek Támogatása
  • Gyerekek és Haldoklás
  • Megerősítés (tiszteletteljes interakció az elmezavarban szenvedő személyekkel)
  • Temetés/Viselkedés
  • Fájdalom Terápia
  • Gondozás, ápolás
  • Gyász
  • Kommunikáció

Szívesen látunk minden barátot a Gyémánt Út Centrumokból!

A találkozó részletes programja

2009 November 27-29 között

Hochreute 1, D-87509 Immenstadt, phone: +49 (0)8323 986 87 40

(directions: http://www.europe-center.org/contact/address-emails-directions/ )

Péntek 18:00órától megérkezés

20:00 – tól meditáció, lehet lesz tanítás utazótanítóval

Szombat 9:00 – reggeli

10:00 – a résztvevők bemutatkozása, egymás megismerése

13:00 – ebéd

15:00 – a tevékenység bemutatása, tapasztalatcsere

18:30 – vacsora

20:00 tapasztalatcsere, hálozatépítés (networking, csevegés), víziók

Vasárnap 9:00 – reggeli

10:00 – víziók, szervezéssel kapcsolatos ügyek

13:00 – ebéd

14:30 – találkozó zárása

Az EC-ben történő éjszakai elszállásoláshoz hozzátok magatokkal a hálozsákjaitokat és matracot, vagy izolirt.

A szállás és étkezés költségáron biztosított.

Szeretettel várunk minden barátot a Gyémánt Út Centrumokból.

A regisztrációdat kérünk küldd el minél hamarabb Ansgar-nak.

(info@buddhistische-sterbebegleitung.org).

Használd a buddhista szabadutashely megosztó szolgáltatást: Buddhi-Liftsharing: http://www.diamondway-service.org/liftsharing/default_de.asp

A német barátaitok a Buddhista Végső Gondozó csoportból!

Postacím:

Buddhistische Sterbebegleitung der Karma Kagyü Linie e.V., Gretchenstraße 27, D-30161 Hannover

Tel: 0511 332787

E-Mail: info@buddhistische-sterbebegleitung.org

Internet: www.buddhistische-sterbebegleitung.org

Buddhafest 2009 december Bp


BuddhaFeszt kiállítás és rendezvénysorozat - 2009 December 14-20.

A kiállítás a keleti buddhizmus szellemi és kulturális örökségét mutatja be, melynek legszebb alkotásaiból európai szinten is ritka gazdagságú anyagot sikerült ezen alkalomra összegyűjtenünk. A tibeti kultúra egyetemes emberi értékek hordozója, az emberiség szellemi és kultúrkincseinek egyik legfontosabbja. A kiállítás számos országból érkező anyaga közel hozza a látogatóhoz eme mai napig elzárt és veszélyben lévő világot. A kiállított tárgyak – a tibeti meditációs festmények (thangkák) és szobrok – csodálatosan megmunkált művészi alkotások, melyek gazdag szimbólumrendszerrel bírnak. A műalkotások mellett érthető, hiteles magyarázatokat talál az érdeklődő. Az alapvető információkat filmek, fényképek, tablók, multimédiás prezentációk és szakemberek által tartott előadások teszik mindenki számára érthetővé és még változatosabbá.

A kuriózumnak számító műtárgyak mellett a kiállítás multimédiás anyagai és kísérőrendezvényei nemcsak a buddhizmus kultúrájába és művészetébe engednek betekintést, hanem a tudat kincseibe és a tibeti buddhizmus látásmódjába is. A BuddhaFeszt előadásait elismert magyar, illetve külföldi előadók tartják. A rendezvény záróeseményét zenei különlegességek és látványos vizuális show-k színesítik.

A Gödör Klubban a kiállítás és a programok megtekintése mindenki számára ingyenes; célunk az ismeretterjesztés és az időtlen szépséget hordozó alkotások bemutatása minél szélesebb körben. Hasonló kiállítás nemzetközi szervezésben hazánk és Európa több városában is megvalósult, így 2008 őszén a brüsszeli Európai Parlamentben is, de mind közül a mostani büszkélkedhet a legváltozatosabb anyaggal és programokkal.

A Gyémánt út megszelídített



























Gyász, ami kiteljesíti az életet; börtön, ami megmutatja a valódi szabadság felé vezető utat; meditációk, amelyek rádöbbentenek a tudat határtalanságának csodájára – és egy ember, láma Ole Nydahl, aki a Gyémánt útra lépve mindezt megtapasztalta, és – beteljesítve küldetését – elhozta a buddhizmust Európába



Áldást kaptam a lámától! Behunyt szemmel, homlokát homlokomhoz érintve, mély levegőt szívott, és kezeimet úgy helyezte el mellkasának két oldalán, hogy érezzem légzésének szabályos, megnyugtató ritmusát, melyet azonnal sajátomévá tettem. Kezébe vette a mindig magával hordott, korong formájú, ezüstszínű relikviát, amit személyesen XVI. Gyalwa Karmapától, az első tibeti láma reinkarnációjától kapott. Láma Ole Nydahl azért kapta ezt az ereklyét a Buddhizmus Karma Kagyü iskolájának szellemi vezetőjétől, hogy tovább tudja adni azt az áldást, amiben Ő is részesült a 60-as években, Nepálban, ahol felismerte, hogy életfeladata nem más, mint a Távol-Keletről áthozni a buddhizmust kontinensünkre. Néhány másodpercig a fejem tetején lévő koronacsakrához, aztán a torkomhoz, végül a szívemhez tartotta a Karmapa energiáival feltöltött kegytárgyat, majd a szertartás végén homlokon csókolt. Áldott vagyok – és szerencsés, mert áldásomat megelőzően beszélgethettem is a Koppenhágában született dán, lámával, aki most megjelent könyve kapcsán – melynek címe Első lépés a Gyémánt úton – látogatott Magyarországra.

– Bemutatkozásunkkor mosolyogva, baráti öleléssel és puszival köszöntött. Minek köszönhető ez a közvetlenség?
– Szeretem az embereket, ezért számomra jó érzés megérinteni Őket. Ezenkívül az érintéssel még több információt kapok a másikról.

– Számomra az arcán lévő szaturnikus, mélyen lefelé szaladó ráncai a legbeszédesebbek. A Nagy Tanító vonásai ezek, melyek rengeteg életbölcsességet, azáltal számtalan nehézség megtapasztalását is tükrözik. Talán a legutóbbi lehetett felesége, Hannah halála. Milyen az élete nélküle?
– Buddhistaként mindennap a mulandóságon meditálok. Tudom, hogy az érzések és a gondolatok változnak, a testek pedig megöregednek és meghalnak. Feleségem, aki társam volt a küldetésem beteljesítésében is, nem csupán mint nő a férfinak, több jövendölést is kapott, melyek mind arról szóltak, hogy örülhet, ha megéli a 60. életévét. Hosszú betegség után két éve április elején ment el, és abban a hónapban, 17-én lett volna 60 éves.

– Mit gondol, önbeteljesítő jóslat áldozatává vált, vagy az Ő ideje lejárt?
– Úgy érzem, Hannáhnak több dolga lett volna, mint amennyit el tudott végezni. A karjaimban halt meg, úgy, hogy az utolsó óráiban tizenötször jött vissza a klinikai halálból. Biztos vagyok benne, hogy sokáig visszatartotta az a rengeteg feladat, amit itt kellett hagynia.

– Az embert nem csak a feladatai, hanem a szerettei is marasztalhatják…
– Amikor utoljára visszajött, mondtam Neki, menjen, mert látom, milyen fájdalmas már az ittlét. Ekkor tudta elhagyni a testét. Egész éjszaka a karomba tartottam, és reggel olyan mosolyt láttam az arcán, mintha valami finomat ízlelt volna. Tudom, hogy jó helyen van, a buddhista Paradicsomban. Ugyanakkor érzem a jelenlétét.

– Mit érez?
– Azt, hogy olyan, mint a szél: mindenhol ott van, minden teret betölt. Közös utunk során, míg én nagyobb csoportokat tanítottam, Ő kisebekkel foglalkozott, ezért tevékenysége az enyémhez képest kevésbé került előtérbe, annak ellenére, hogy nagyon fontos volt. Érdekes módon, mostanában felbukkannak előttem ennek a nagyszerű asszonynak a tanításai, és eljutnak hozzám a felvételek, amelyeken beszél. Hallgatom, és közben úgy érzem, gazdagítja a saját kiteljesedésemet. Csodálom, amiket mondott. Sosem volt félelem a gondolkodásában és a szavaiban.

– Önnek vannak félelmei?
– Aggódom a világban terjedő olyan vallások és filozófiák miatt, amik lerombolhatják mindazt, amin 2000 éve dolgozunk.

– Személyes félelmekre gondoltam...
– Azok nincsenek. 68 éves vagyok, ejtőernyőzöm, már több mint százszor ugrottam, és elég nagy sebességgel motorozom.

– Úgy látom, az évek múlásával csak fokozza az adrenalint… Régebben megelégedett a bokszolással, ami viszont roppan agresszív sport. Mit tükröz ez a választás a személyiségéről?
– Vad voltam, de nem agresszív. Jó érzés volt, hogy meg tudtam védeni azokat a barátaimat, akik lázadó külsejük, elsősorban hosszú hajuk miatt összetűzésbe keveredtek másokkal. Még mindig rendkívül gyorsan tudom használni a kezemet és a lábamat, ha szükség van rá, ám kétségtelen, hogy az indulataimat egy ideje már jól tudom kezelni. Legutoljára (ez nagyon régen volt) akkor ragadtattam el magam, amikor Oslóban egy hölgyet védelmeztem meg a támadójával szemben. Emlékszem, miközben ugrottam a férfi felé, megszólalt bennem egy hang: Ole, még jó, hogy nincsenek a tudatodat megzavaró érzelmeid…!!! Aztán végül egy Dán-csókkal köszöntem el az illetőtől, ami azt jelenti, hogy a homlokommal betörtem az orrát. Manapság az erőnlétemet inkább edzőteremben teszem próbára. Itt, Magyarországon, a Huszár utcai buddhista központunkban is van egy jó kis terem, most éppen onnan érkeztem.

– Sokadik alkalommal jár hazánkban. Mit gondol a magyar spirituális befogadásról?
– Ebben az országban az a különleges, hogy ide nem a feleségem és én hoztuk el a buddhizmust, mint a többi európai országba, hanem Kőrösi Csoma Sándor ezt már sokkal régebben megette. Ez bizonyára kedvező befolyással van a nemzet spirituális nyitottságára. Magyarország az egyetlen hely, ahol ilyennel találkoztam.

– Írásait olvasva feltűnik az életének egy olyan szakasza, ami rendkívül meghatározó volt, ezért nem lehet kérdés nélkül elmenni mellette, még akkor sem, ha már régen lezárult. Mikor érezte utoljára, hogy hiányzik a drog?
– Amikor abbahagytam, azért tettem így, mert már nem találtam benne élvezetet. Közben láttam, hogy a barátaim közül sokan belehalnak a szerek az alkalmazásába. Azóta egyszer használtam drogot. Az amazonasi esőerdőben részt vettem egy szertartáson, ahol találkoztam a helyi varázslóval, akivel jó kapcsolatot alakítottam ki, de valójában ekkor már nem tett rám túl nagy benyomást a szer.

– Eredetileg miért kóstolta meg?
– Az érdekelt, hogyan hat a tudatomra. A testi hatások sohasem csigáztak fel. Elsősorban mindig is a tudat határa, illetve határtalansága foglalkoztatott. Ma már tudom, hogy azért voltam ennyire kíváncsi, mert előző életeimből megmaradt meditációs élményeim ismétlődéséhez kerestem az utat, és eleinte azt gondoltam, a drog segít majd eljutni a vágyott állapotba. Persze nem ez volt a helyes út, adódtak is belőle problémáim, még börtönbe is kerültem. És milyen érdekes, éppen a rácsok mögött tapasztaltam meg a valódi szabadság érzését! Ott ugyanis nem maradt más lehetőségem, mint segítségül hívni a meditációt. Ezáltal éreztem meg, hogy csak a testet lehet bezárni, a szellemet sohasem. A Gyémánt út, vagyis a buddhizmus általunk képviselt vonala végül megszelídített egy olyan bajkeverőt, amilyen én voltam. A meditáció sokkal többet jelent a kábítószernél.

– Mit él meg ilyen gyakorlatok során?
– A meditációknak az a célja, hogy meglássuk a tükröt a megjelenő képek mögött, tehát magunkra vonatkoztatva tudjuk értelmezni őket. Ezek a tapasztalások mindig velem maradnak, nem mulandóak, mint a különféle szerek segítségével szerzett megélések. Így a meditációknak köszönhetően hosszú ideje már nem csak órákig vagyok boldog, hanem folyamatosan.

– Elbeszéléseiből tudjuk Önről, hogy látott és tett is már olyan dolgokat, amiket hétköznapi értelemben csodának neveznek, mert túlmutat a fizika törvényein. Előadásai során bizonyára sokszor kérik, hogy mutassa be ilyen irányú képességeit, bizonyosságképpen a kételkedőknek. Mit gondol ilyenkor?
– Megteszem a tőlem telhető legtöbbet. Ahhoz viszont, hogy a csoda megtörténjen, kell lennie egy gyűrűnek és egy kampónak. A kampó az én kívánságom, a gyűrű pedig a nyitottság, ami szükséges ennek megvalósulásához. A kampó nem mindig talál bele a gyűrűbe. Azt gondolom, csodát csak akkor szabad kérni, amikor valóban szükség van rá, ám akkor nem érdemes, amikor valaki csak mozizni szeretne… Különben is, a hétköznapi csodák nem érnek semmit, mert az emberek a végsőkig hitetlenkednek. Ám azok a csodák, amelyek fontos változást hoznak az életben, és belső átalakulással kapcsolódnak össze, azt eredményezik, hogy az ember fényt lát ott, ahol azelőtt sötétség volt, és megszületik benne az erő és szándék ahhoz, hogy másoknak segítsen, pedig azelőtt még magán sem tudott.


– Idézni szeretném egy magyar buddhista tanító, pszichológus, filozófus, Prof. Dr. Popper Péter meglátását, miszerint: „... az igazi mester nem járja szuperszonikus gépekkel a világot, és nem hirdeti magát plakátokon…” Mit gondol erről?
– Neki is megvan a maga igazsága, és nekem is. Számomra ez szükséges ahhoz, hogy sok emberrel tudjak találkozni, és tanítani tudjam őket. Egy-egy előadásomon kb. kétezer ember gyűlik össze. Úgy érzem, így tízszer többet tudok tenni annál, mintha csak kétszázan lennének, és százszor többet annál, mintha csak húsz ember lenne jelen. Tisztában vagyok vele, hogy akár holnap meghalhatok, de amíg itt vagyok, úgy kell élnem, hogy a lehető legtöbb emberrel találkozzak. Biztos vagyok benne, hogy Popper Péter számára az Ő tanítási módja a helyes, az én számomra pedig az enyém.

– Milyen tanítást adna nekem a hátralévő két percben, ami fejlődésemet és boldogságomat szolgálja?
– Vizsgálja meg a saját tudatát! Nézze meg, van-e íze, szaga, színe, mérete vagy bármilyen hasonló tulajdonsága! Amikor rájön, hogy a tudata nem rendelkezik ilyen tulajdonságokkal, az is nyilvánvalóvá válik, hogy a tudat nem született, nem létrehozott, ezért sosem fog megszűnni. Ha ebből a megértésből néz a világra, megnő az intuíciója, és megszűnnek a félelmei. Ekkor már nem a jövőben, vagy a múltban él, nem reménykedik valamiben, vagy fél valamitől, hanem egyszerűen mindenben, ami történik, a tudat gazdagságát látja, és ettől örömtelivé válik. Felfedezi, hogy minden olyan, mint egy álom, és észreveszi, hogy a többiek nagyon sokan vannak, Ön pedig egyedül. Ezáltal elkezd természetessé és természetesen kedvessé válni. Ezen az úton pedig egyértelmű lesz, hogy sokkal fontosabb mások számára cselekedni, mint a saját érdekünkben. Ha rájön, hogy a tudat határtalan, és mindig ragyog, akkor Ön lesz a legboldogabb és leghasznosabb nő a világon, mert minden tulajdonsága ki tud bontakozni.

INFO:
Láma Ole Nydahl: Első lépés a Gyémánt úton (Jaffa Kiadó)

Sziebig Tímea

Médiafigyelő

 

 

Amit kívánsz, teljesülhet - spirituális helyek Magyarországon     2010. november 6., szombat 18:28

A nők, akik hiányoznak a politikából    2010-11-04 18:00:00

Okos pucér pasikkal küzdenek a politikusnőkért  2010. november 4., csütörtök 10:57


Könyvajánló






Első lépés a Gyémánt Úton - Láma Ole Nydahl

***

Meditációs Központ Bugacon


Meditációs Központ

Láma Ole Nydahl Bugacra látogatott.

Láma Ole Nydahl augusztus 26-án meglátogatta a Bugacon 2006 óta működő Szanghát. A közelmúltban elkészült Meditációs Központot a hagyományok szerint avatta fel. Meghívott vendégként jelen volt Szabó László Bugac Nagyközség polgármestere, aki a Láma érdeklődésére bemutatta falunk történelmét.

A Láma Ole augusztus 25-én Becskén exkluzív interjút adott az MTV Este műsorának.

Ngondro kurzus Lama Ole Nydahllal 2009 szeptember 6-9

Ngondro kurzus Lama Ole Nydahllal 2009 szeptember 6-9

A Gyemant Ut Buddhista Kozosseg zagoni elvonulasi kozpontjaban.
(Kovaszna megye)

Program :
Szeptember 6. 19:00 Lama Ole Nydahl bevezeto eloadasa a buddhizmusrol

Szeptember 7. 10:00 Meditacio, utazotanitok eloadasa
15:00 Lama Ole Nydahl eloadasa,meditacio
20:00 Lama Ole Nydahl eloadasa, kerdesek -valaszok

Szeptember 8. 10:00 Meditacio, utazotanitok eloadasa
15:00 Lama Ole Nydahl eloadasa, meditacio
20:00 Lama Ole Nydahl eloadasa, kerdesek -valaszok

Szeptember 9. 10:00 Meditacio, utazotanitok eloadasa
15:00 Lama Ole Nydahl eloadasa, meditacio
20:00 Lama Ole Nydahl eloadasa, kerdesek -valaszok
(az orak az erdelyi ido szerint vannak,1 oraval elobb vagyunk az anyaorszagi
idonel.)
Az kurzuson barki resztvehet, nem kell hogy mar befejezve legyen a ngondro
barmelyik gyakorlata.

Ngondro:
Ngöndro (tib): elõkészítõ gyakorlatok. Négy általános és négy különleges van. Elõször ki kell alakítanunk egy alapos motivációt úgy, hogy négy alapvetõ tényt értünk meg életünkkel kapcsolatban: jelenlegi létünk ritkaságát és értékességét - azt, hogy a megszabadulás és megvilágosodás elérésére használhatjuk. Aztán a mulandóságot - azt, hogy most kell használnunk. A karmát, azaz az ok és okozatot - azt, hogy mi magunk formáljuk életünket. Végül pedig azt, hogy a megvilágosodás az egyetlen tartós öröm. A különleges gyakorlatok négy, számtalan ismétlést tartalmazó gyakorlatsorból állnak, melyek rengeteg jó benyomást ültetnek el tudatalattinkban. Ezek mélyen dolgoznak tudatunkban, egyre növekvõ örömöt adnak, és eltávolítják a jövõbeli szenvedés okait. A Ngöndro az alapja annak, hogy tudatunk természetét energiaként és tudatosságként egyaránt felismerjük. A négy különleges gyakorlat a Leborulások, a Gyémánt Tudat-meditáció, a Mandala felajánlások és a Tanítón való meditáció (Guru Jóga).


Helyszin:
A 2008-ban vasarolt huszhektaros terulet a Kovaszna megyei (Haromszek) Zagon kozsegtol 2 kilometerre talalhato. A helyiek Kerekerdo neven ismerik ezt a kisebb hegytetot, ahol az elvonulasi kozpont helyezkedik el. (ha igy erdeklodtok a faluban, konnyebben odairanyitanak). Ez a kurzus lesz az elso az elvonulási kozpontban.
A tabori hangulatot idezo helyszinen biztositott az etkezes, es a satorozas.
A terulet az ev egyeb idoszakaiban elvonulasi kozpontkent mukodik.

Szallas:
Sajat satorban.

Mit hozz magaddal?
Sator, folia, ragaszto (ha nagyon esne az eso), halozsák, uloparna, meleg ruha,
(esetleg pokroc-szeptemberben mar eleg huvos van), gumicsizma, elemlampa,
evoeszkoz, tanyer, pohar, kullancsriaszto, hazipatika.

A hely megkozeliteserol,a kurzusdijakrol,es az etkezesrol az alabbi honlapon
(az uj erdelyi orszagos honlapunk) bovebben informalodhattok:
www.budism.org
Valamint a kurzusra is itt regisztralhattok.

A kurzusra valo regisztracio hatarideje aug 31,meg ket nap van hatra.
Kerunk benneteket,akik szeretnetek jonni a kurzusra,regisztraljatok
ezen datumig,mivel azoknak akik nem regisztralnak nem tudjuk a kajat
biztositani (elore lekell jelentsuk az etelt szolgaltato cegnek hany
szemelyre fozzenek).
Regisztracio nelkul is johet barki a kurzusra,epp valamivel dragabb lesz igy
ott helyben,es mar a kajat,mint irtuk nem tudjuk megoldani.
Szeretettel varunk benneteket :)

Gyemant Ut Buddhista Kozosseg- Erdely
informacios telefon: +40(744)800400
Informacio: budisminfo@gmail.com


A szervezo csoport

www.budism.org

Láma Ole Nydhal az MTV-ben

Mandarava hercegnő életei és megszabadulása


The Lives and Liberation of Princess Mandarava



Mandarava hercegnő a 8. században, az indiai Zahor királyságban, az uralkodó leányaként született meg. Mivel számtalan kalpával ezelőtt elérte a megvilágosodást, már kicsi gyermekként a dharmának kívánta szentelni az életét.



Néhány évvel később találkozott tanítójával, Guru Rinpocséval, kinek partnernőjeként sokszázezer lényen segített.

Élettörténetének e rövid beszámolója egy terma: Guru Rinpocse adta, Jese Cögyal rejtette el, és a híres tertön, Samten Lingpa tárta fel. A könyvben ennek fordítása található meg (angolul).

A könyvet az Európa Centrum dharmashopjában vettem, és mélyen inspirálónak találtam. A szöveg rendkívül érzékletesen írja le a nehézségeket, melyekkel Mandarava szembesült a gyakorlása során. Csak ajánlani tudom mindenkinek!


Íme az egyik történet rövidítve, ajánlóként:

A Vadzsra Mester éppen elutazni készült a Maratika-barlangba, hogy ott megvalósítsa a halhatatlanság állapotát.


Tanítványai könyörögve kérték, hogy maradjon, mindhiába. Ekkor Guru Rinpocse Mandaravához egy vadzsra dalt énekelt: „Emaho! Csodálatos ifjú leány, kinek teste fénylően tündököl! Gyönyörű alakod bájos, kecses, és tökéletesen fenséges. Ragyogó mosolyok szépséges hölgye, téged hibák nem szennyeznek. Vadzsra tested egy gyönyörű lótuszra emlékeztet. Nyugodt, ifjú formád, mely a tökéletesség minden jelét magán viseli oly fénylően ragyog, hogy lenyűgöző szépsége azonnal elbűvöli tudatomat, amint rád pillantok. Ám e virág, Mandarava, csak egyszer fiatal. Figyelj most rám nagyon, nemes tulajdonságok hercegnője:

Ha a szenvedésteli létezés e végtelen óceánjában korábbi tetteink eredményeivel vagyunk elfoglalva, az csak még értelmetlenebb elfoglaltságokhoz vezet. Most elérkezett az idő, hogy egy jelentőségteljesebb jövőt teremts. Valósítsd meg a szent Dharmát, fiatal hercegnő! […]”

E szavak hallatán Mandarava így válaszolt meghatódva:
„Emaho! Fiatal férfiú, kit oly gyönyörteli látni! Tested tökéletesen arányos minden pontján; magadon viseled a tökéletesség fő és kisebb jeleit. […] Akármilyen erősen érzem soha nem szűnő szereteted és együttérzésed ajándékát, tudatom mégsem bírja elviselni, hogy Tőled távol legyek. Mostantól, az összes jövőbeli életen át, kérlek mindig tarts együttérző, szerető gondoskodásodban! […] Azért, hogy soha ne kelljen elválnunk, kérlek vigyél magaddal az utazásodra, és tárd fel a titkos tan értékes útját!”


A Vadzsra Mester így válaszolt:
„Szépséges leány! Noha szerencsés karmával rendelkezel, ahhoz, hogy a titkos ösvényen járj, képesnek kell lenned arra, hogy a legnagyobb nehézségek közepette, akár az életed árán is szorgalommal gyakorolj! […]”

Mandarava így szólt:
„Soha meg nem szűnő bizalommal, tiszta látásmóddal és mélységes odaadással rendelkezem. Kérlek vigyél magaddal az utazásodra. Még ha földet és kavicsokat is kell ennem azért, hogy fenntartsam magam, akkor is menni akarok!”

Ezután a Vadzsra Mester így szólt:
„Ó jaj! Akkor kelet felé távozom. Te, fiatal leány, fordulj arcoddal kelet felé. Maradj ebben a pozícióban. Amíg újból nem találkozunk, akármennyire is rémült leszel, tartsd meg tiszta látásmódod bátor méltóságát!”
Ezután a guru felemelkedett a térbe, majd dakinik kíséretében távozott.

Zahor királyát, a király minisztereit, alattvalóit, és az egybegyűlteket elborította a szomorúság. Fájdalomtól elemésztve, szakadatlanul zokogva könyörögtek a guruhoz.

Másnap hajnalhasadtakor körülnéztek, és látták, hogy Mandarava elment, feladva ragaszkodását a királyhoz, rokonaihoz, kíséretéhez, vagyonához és tulajdonaihoz. Ugyanakkor egyensúlyát megtartotta, az oddiyana-i guru, Padmasambhava szerető kedvességének és együttérzésének védelmező hálójában helyet foglalva. Útja során keresztülhaladt számos völgyön és országon, majd hirtelen egy lakatlan helyen találta magát, amely minden elképzelést felülmúlóan rémisztő, haraggal teli és barátságtalan volt.

Három hosszú napon át egy sziklás szakadékban ragadt, étel, ital és hajlék nélkül. Csontig fagyott és éhezett. Csak trópusi madarak és vadállatok hátborzongató hangjait hallotta. Végül sikerült egy csúcsra felkapaszkodnia, ekkor azonban látta, hogy a végzet rémisztő szakadékába kell leereszkednie. Ekkor, bátorságát elveszítvén, zavarodott bánatában szíve mélyére nézett, ahol spontán, mély odaadása guruja felé változatlan maradt. Kétségbeesésében így zokogott: „Kye ma! Kye hu! Ó Guru Oddiyanaból! Guru, aki feltárja a megszabadulás útját! Kérlek nézz rám könyörületes együttérzéseden keresztül! Először is, megérkeztem ebbe az északi országba. Másodszor, elnyelt egy vadállatokkal teli dzsungel. Harmadszor, a sziklás szakadékban zúgó víz hangja hasogatta a fülemet. Félek, hogy egy barbár országban vagyok, ahol démonok és kannibálok törhetnek rám! Ó kegyelem jóságos ura, hol talállak most meg? Nélküled a tudatom ingatag és gyenge! […]” Majd könnyezve a földre zuhant.

Mindentudásán keresztül a Lótusz Guru (Padmaszambhava) tudatában volt Mandarava bánatának, így elment hozzá. Mandarava zokogott guruja jelenlétében, és a hála érzése olyannyira elborította, hogy megragadta és szorosan ölelte őt. Ekkor a guru így szólt:
„Hová tűnt bátorságod félelemnélküli fogadalma most, hogy szembesültél egy ilyen rosszindulatú és féktelen vidékkel? Egy félelmetes hely, mint amilyen ez is, csak segíti a gyakorló igaz gyakorlatának megjelenését. Az ellenséges körülmények a gyakorló igazi kincsei. Egy ilyen páratlan elvonulási hely a legbelsőbb Dharma megvalósításának legmagasabb rangú pontja. Egy ijesztő, kényelmetlen hely nem más, mint a kés, amely átvágja a csapongó gondolatokat. A haraggal teli temetők azok a helyek, ahol leleplezhetjük az eternalizmus
csalfa nézeteit (valóságosság illúziójában való hit).
A terméketlen, rémisztő vidék illuzórikus voltának felfedezése a legbelsőbb szent Dharma felfedezése. A dzsungel hangja bevezető a bardóba (közteslét, mint a halálé). Szomorúság és vidámság, igazság és csalárdság – ezek nem létezőek.
A guru iránti igazi odaadás gyakorlata nem más, mint a soha nem halványuló mély bizalom kifejlesztése. Ez az alap, ahonnan a bardóból való megszabadulást kereshetjük. A bardóban a félelmetes hangok ezer sárkány üvöltéséhez hasonlatosak; olyanok, akár a halál ura közeledő hírnökeinek hangja.
A sötétség e tárháza nem oszlatható el egy eonnyi fénnyel sem. Olyan, mintha egy sűrű erdőben ragadnánk, ahol mindenfelé éles fegyverek vannak, a nyolc ijesztő keskeny ösvénnyel és a négy haragos hanggal. A szenvedés elviselhetetlen és minden elképzelést felülmúl!”

Ebben a pillanatban Mandarava negativitásai és elhomályosulásai megtisztultak, és minden nemes kvalitás, amely megjelenik az úton, felébredt a tudatában.

Kilátás Mandarava barlangjából

Ez volt az a fejezet, amely bemutatja, hogy a guru miként tudja megszabadító instrukcióin keresztül felébreszteni a tanítvány tudatában a szamszara elhagyásának a jeleit, és hogy Mandarava hogyan találta meg a Dharma valódi útját.


forrás az Amazon-on:


Könyvajánló - Láma Ole Nydahl: Első lépés a Gyémánt úton

Egy utazás, amely történelmet írt


Első lépés a Gyémánt úton


Valamikor a hippikorszak végén egy fiatal dán házaspár egy ütött-kopott Volkswagen busszal útnak indult Nepálba, hogy újabb tapasztalatokat szerezzenek a tudat megismerése terén. Ole Nydahl és felesége, Hannah ekkor találkozott először a tibeti buddhizmussal, amely mindörökre megváltoztatta az életüket. Noha számos akadályt le kellett győzniük, az első utat hamarosan több másik is követte. Nemsokára az első európaiak között voltak, akik magas rangú lámák beavatási szertartásain vehettek részt. Az utazások során Ole és Hannah lassan számot vetett korábbi gondolkodásmódjával, mindketten elkötelezték magukat a tanítások mellett, és a tibeti lámáktól fokozatosan elsajátították a gyakorlatot, hogy aztán a Karma Kagyü vonal legnagyobb meditációs mestere, 16. Karmapa első nyugati tanítványaiként – majd később teljes jogú tanítóként – a nyugatot is megismertessék a Gyémánt Út buddhizmus hasznos és örömteli módszereivel.

Az Első lépés a Gyémánt Úton fordulatokban gazdag, izgalmakban bővelkedő élménybeszámoló LÁMA OLE NYDAHL első nepáli, bhutáni és indiai útjairól, amely nem csupán a Himalája lábainál élő közösségek mindennapi életébe enged betekintést, de egyúttal azt is bemutatja, milyen gyümölcsöző kapcsolat születhet két távoli kultúra – a nyugati idealizmus és a buddhista materializmus – találkozásából.

„1967-ben Mumbaitól északra, egy Indonéziába tartó repülőn (a sárgaságtól még émelyegve, és harmincnégy kiló aranyat cipelve egy túlságosan szűk mellényben) ragyogó felhőalakzatokat láttam jönni a Himalája felől. Olyan gyönyörűek voltak, és annyira mélyen megérintettek, hogy hirtelen úgy éreztem, el kell mennünk oda, ahonnan ezek a felhők jönnek. Valami várt ott ránk, valami fontos.”

2 940 Ft 25% 2 205 Ft kosárba

Gampopa életének rövid összefoglalása



Életének és megszabadulásának története olyan mélységes, akár az óceán, és olyan határtalan, akár a tér. Csak egy Buddha mondhatná el teljesen.


A negyedik Buddha, Shakyamuni értékes tanításainak idejében számtalan nagyszerű tudós és megvalósított tanító jelent meg, akár egy gyöngy mala szemei. Közöttük volt Gampopa, aki már időtlen idők óta meg volt világosodva. Olyan volt ő, mint a négy értékes drágakő lényegiségén nyugvó Meru hegy. A mozdulatlan Dhamakajából jelent ő meg, azért hogy segítse és megszabadítsa az érző lényeket, akiket elhomályosított a nemtudás; akik a születés, öregség, betegség és halál szenvedéseit tapasztalták egy sivár birodalomban vándorolva; bilincsbe verve és megkínozva a vágy, a harag, és más zavaró érzelmek szörnyetegei által. […]


Számtalan kalpával ezelőtt, Padmey Dawa Buddha idejében, Gampopa egy Mentok Dazey nevű bodhiszattvaként született meg. A részletes történetet a „Meditációs Elmélyülés Királya” című szutrában találhatjuk meg (36. fejezet), mely a Kangyur része. A következőkben a fent említett történet foglaljuk össze:


Egyszer, Padmey Dawa Buddha tanításainak alkonyán, egy királyságból 7000 bodhiszattvát száműztek. Ezek a Minden-Jóság Erdejébe menekültek, és ott maradtak Mentok Dazey bodhiszattvával. Számtalan érző lény érte ekkor el a „nincs visszatérés” (,,non-returning”) állapotát. Az ország királyát Paway Jin-nek hívták, akinek 84000 királynéja, 1000 fia és 500 lánya volt. Mindannyian nagy gazdagságban és boldogságban éltek. Egyszer, amint Mentok Dazey meditatív állapotban időzött, tisztánlátása révén észrevette, hogy nagyon sok bodhiszattva született újjá az országban. Tudta, hogyha ezek meghallják a tanításokat, el fogják érni a „nincs-visszatérés” állapotát, ha viszont nem hallják meg, aláhullhatnak. Ezért meditatív koncentrációjából felkelvén így szólt a 7000 bodhiszattvához: „El fogok menni a falvakba, városokba, és királyságokba, hogy tanításokat adjak és az érző lények javára váljak.”


A bodhiszattvák ekkor így szóltak hozzá: „Nagyon sok gonosz és féktelen ember van ott, aki árthat Neked!” És könyörögtek, hogy maradjon.

Mentok Dazey azt mondta: ,,Ha csak arra vagytok képesek, hogy megvédjétek magatokat a bajoktól, hogyan akartok a Buddha tanításait fenntartva minden lény javára válni?” Azzal elindult a palota felé, és tanításokat adott a királynéknak, a hercegeknek, a hercegnőknek és más embereknek hét napon keresztül egyfolytában, anélkül hogy evett vagy ivott volna. Erőfeszítésein keresztül számtalan lényben ültette el a megvilágosodás eléréséhez szükséges magokat. Az emberek közel s távol óriási odaadást éreztek iránta.

Ezt látva Paway Jin király viszont féltékeny lett. Azt gondolta: „Lehet, hogy ez a szerzetes el fogja venni tőlem a királyságomat!” Ezért a király magához rendelte Gache-t, a hentest. Ennek az embernek fogalma sem volt arról, mi a különbség a pozitív és negatív tettek között. A király elküldte, hogy ölje meg Mentok Dazey-t, nagyszerű jutalom fejében. Gache fogta a kardját, átverekedte magát a tömegen, és levágta a bodhiszattva végtagjait.

Ekkor Mentok Dazey testéből fény ragyogott ki, és vér helyett tej folyt ki belőle. Miután meghalt, teste arany színűvé változott, és minden szerencsés jel megjelent rajta. Ezt látván, a király ezt gondolta: „Ó, jaj! Ez a szerzetes a megvilágosodás „nincs-visszatérés” állapotában volt! Milyen szörnyű tettet követtem el! Bizonyosan a poklokban fogok újraszületni!”


Ekkor istenek jelentek meg az égbolton, és mindezt megerősítették: „Igen, ezt tetted, és az fog történni!” A király megrémült, és sírva a földre omlott. Az istenek szomorúak voltak és így siránkoztak: […]

Az istenek értesítették az erdőben maradt bodhiszattvákat is, akik Mentok Dazey testéhez rohantak, hogy láthassák őt. „Hibátlan erkölccsel rendelkezett Ő!” – keseregtek. „Miféle bűnt követhetett volna el?” És így tovább. Majd ájultan a földre zuhantak.

A király elhamvasztotta a testet; a tűzben szantálfa, agaru (?), és más értékes anyagok égtek. Ekkor lenyűgözően csodás jelek mutatkoztak. A maradványokat egy értékes sztúpába helyezték, melyet külön erre a célra építettek. A király számtalan felajánlást tett és tisztító gyakorlatokat végzett naponta háromszor, több ezer évig. Miután meghalt, a poklok birodalmában született újra, és kalpákon át ott maradt.


A „Meditációs Elmélyülés Királya” szutrában Shakyamuni Buddha így szól: „Én voltam Paway Jin király, és te, Chandraprabhavakumara bodhiszattva, te pedig Mentok Dazey voltál.” Ezt hallván Chandraprabhavakumara nagyon boldog lett. Később Tibetben reinkarnálódott Gampopaként, akit gyakran „az Orvos”-ként is emlegettek. Maga Gampopa ezt mondta három kham-i jóginak:

Amikor Chandraprabhavakumarának hívtak,

A tökéletes Buddha idejében,

A Magasztos Úr Shakyamuni

Az én kérésemre adta meg a „Meditációs Elmélyülés Királya” szutra tanításait.

Nagy bodhiszattva az, aki emlékszik a számtalan előző életére.

Az „Együttérzés Fehér Lótusza” szutrában Buddha szintén megjövendöli Gampopa megszületését. […]

A nagy fordító, Marpa, így jövendölt Milarepának: […]

Vajrayogini szintén megjövendölte Milarepanak, hogy […]

Gampopa Nyalban született, Dél-Tibetben, a föld disznó évének Vesak hónapjában, annak nyolcadik napján (1074-ben). Édesapja Nyiwa Gyalpo, édesanyja Nyalsa. Születését különböző csodás jelek kísérték. Egy bátyja és egy öccse volt. Sokat tanult apjától, aki szintén nagyszerű tudós és gyakorló volt. 22 éves korában megnősült, és egy lánya és egy fia született.

Különféle gyógyszerekről tanult az indiai mestertől, Kyemetől, illetve a tibeti orvostól, Bizitől – összesen 30 tanítómestere volt. Olyan sok érző lénynek segített, hogy úgy tűnt, mintha maga a Gyógyító Buddha jelent volna újra meg.

Valahogyan a lányát és a fiát is elragadta a múlandóság törvénye, és nem sokkal ezután felesége is komolyan megbetegedett. Gampopa semmilyen módon nem tudta meggyógyítani. Végül így szólt: „A világi életben („householder’s life”) nincsen boldogság. Halálom után, Orvosom, gyakorold teljes szíveddel a Dharmát!” Gampopa így válaszolt: „Akár életben maradsz, akár meghalsz, megígérem, hogy a Dhamát fogom gyakorolni.”

Felesége szemei könnybe lábadtak, majd eltávozott. Ez az esemény erős önmegtartóztatásra sarkallta Gampopát. Szerzetessé lett a mang-yul-i Khenpo Loden Sherab mellett, valamint tanítói lettek még […] , majd nagyon sok tanítást és beavatást kapott […] A Sönam Rinchen nevet kapta (Értékes Érdem).


[Majd egyszer csak] álmában megjelent egy magas, kékes színű jógi, aki pamut ruházatot viselt, a vállán lazán átvetve, és a kezében egy sétáló pálca volt. A furcsa alak Gampopa fejére tette a kezét, ráfújt, majd eltűnt. Ezután Gampopa meditációja még jobban fejlődött, mint azelőtt. Amikor elmesélte a történteket egy másik szerzetesnek, az a következőt javasolta: „Te egy tiszta erkölcsű bhikshu vagy. Egy ilyesféle jógi megjelenése csak Pekar (Dharma védelmező) által teremtett akadály lehet; jobban tennéd, ha inkább Miyowa-n meditálnál.” Gampopa így is tett, azonban a jógi látogatásai egyre gyakoribbá váltak.


Mindeközben Milarepa, a Jógik Ura, aki elérte Vajradhara állapotát egyetlen élet alatt, éppen a Vörös Szikla barlangban tartózkodott, ahol tanításokat adott a tanítványainak – jógiknak, jóginiknek, többek között Rechungpanak és másoknak is. A régebbi (~rangidős) tanítványai így szóltak hozzá: „Idős vagy már. Ha eltávozol egy másik tisztaföldre, szükséged lesz egy utódra („regent”). Kérünk, hogy jelölj ki valakit, akiben megbízol, és add át neki az összes tanításodat. Máskülönben nem lesz senki, aki vezethetné majd a tanítványokat.”


Milarepa így szólt: „Én egy jógi vagyok. Nem lesz utódom. De lesz egy tanítványom, aki minden aktivitásomat folytatni tudja majd. Ma éjszaka utánanézek, hogy hol van most. Holnap kora reggel gyertek vissza.”

Másnap reggel a tanítványok aggódva gyülekeztek. Milarepa azt mondta: „Hamarosan érkezni fog valaki, akit „Orvos”-nak neveznek, aki a Vinaya hagyomány szerzetese. Ő meg fogja kapni az összes tanításomat, mintha egyik vázából a másikba öntenék. Ő lesz az, kinek aktivitásai a 10 irányba terjednek. Éjszaka, álmomban, egy üres kristályvázával érkezett, és én ezüst vázámból ambróziát öntöttem az övébe.”

Majd így folytatta: „Fiú született, s az apa már öreg. Lesz valaki, aki felragyogtatja a Dharmát a napkeltéhez hasonlatosan; és számtalan lény javára válik majd.” És így énekelt: […]


Ebben az időben Gampopa éppen sétált. Egyszer csak három koldushoz érkezett, akik az út mellett beszélgettek. Az egyik azt mondta: „Mi hárman olyan szerencsétlenek vagyunk. Olyan csodálatos lenne, ha csak egy tál zöldségünk is lenne.” A másik így szólt: „Ha már kívánságokat teszel, akkor már inkább kívánd azt, hogy bárcsak olyanok lennénk, mint Tsede király.” A harmadik így vélekedett: „Tsede szintúgy meg fog halni, mint bárki más. Semmi sem fog neki segíteni abban a pillanatban, ahogy másnak sem. Jobb, ha inkább Milarepához könyörgünk, a Jógik Urához. Neki nincs szüksége ruhára, és ha nincs élelme, a dakinik ambróziát visznek neki.”

Ezt hallván Gampopában olyan nagy odaadás ébredt Milarepa felé, hogy a szemeiben könnyek jelentek meg. Hosszú ideig mozdulni sem tudott. Végül visszament a szobájába, és elkezdte recitálni a hétágú imát, ami abban az időben a fő gyakorlata volt. Mivel figyelme gyakran elkalandozott, azt gondolta: „Most meg mi történik?”. Ezért inkább csak a nyugodt elmélyülés állapotában időzött, és nagyszerűbb tapasztalatokat szerzett a tisztaságról és az ürességről, mint valaha.


Később meghívta a három koldust a szobájába és finom ételt készített nekik zöldségekkel. A nagyszerű jógi hollétéről érdeklődött, és sok más kérdést is feltett. Az egyik koldus azt mondta: „Gungthang-ban van Mang-yul-ban. Noha én magam nem is láttam még őt soha, nagyon sok ember megy oda, hogy találkozhassanak vele. Azonban sokan nem találják: van, aki csak egy kristálysztúpát lát, és van, aki Shakyamuni buddhaként látja őt. Sok különböző formában jelenik meg. Legtöbbször Drin és Nyenam hegyei közt tartózkodik.”

Gampopa így szólt: „El szeretnék menni oda. Elkísérnétek?”

A koldusok így feleltek: „Te fiatalnak nézel ki, nem bírnánk tartani veled az iramot. Ha Tibet nyugati részébe utazol, meg fogod őt találni. Arrafelé jól ismerik és nagyra becsülik őt.” Másnap a koldusok eltűntek, tehát valószínűleg Milarepa manifesztációi voltak, akik arra inspirálták Gampopát, hogy keresse fel a lámát. Gampopa most elviselhetetlenül nagy odaadást érzett, és eldöntötte, hogy mennie kell. Engedélyt kért a Kadampa lámáktól. Tulajdonait eladta, így négy uncia aranyhoz és némi teához jutott. Így elindult útjára egy barátjával.


Amikor Gurmoba érkeztek, a barátja nem kísérte tovább. Ezért más emberektől kért útbaigazítást. Egyszer csak egy kereskedővel találkozott, akit Dasangnak hívtak, és Nyenamból érkezett. Ő ezt mondta: „Milarepa, a Jógik Ura, kinek híres megvalósítása áthatja Tibetet, Chuwarban van ezekben a napokban.” Gampopa ekkor úgy érezte, mintha magával Milarepával találkozott volna. Örömében, könnyeivel küszködve átölelte a kereskedőt, majd részletes útbaigazítást kapott tőle.

Amikor Gampopa Dingribe érkezett, a szél-energia rendszerében keletkezett rendellenesség miatt megbetegedett, és majdnem meghalt. Több napon keresztül maradt itt, anélkül, hogy akár csak vizet ivott volna. Ezalatt az idő alatt Milarepa irányába meredt, és hozzá esedezett.


Milarepa ekkor éppen a tanítványait tanította Tashi Gang-nál. Néha meg-megállt, egy rövid ideig meditált és közben mosolygott. A tanítványok megkérdezték tőle: „Talán valamilyen különleges megvalósítást látsz egy szerencsés társunk tudatában? Vagy éppen helytelen látásmódot fedeztél fel egy szerencsétlen tanítványodban?”

Milarepa azt mondta: „Egyiket sem látom.”

Ezután újra megkérdezték tőle: „Akkor mi az oka e viselkedésednek?”

Milarepa így szólt: „Fiam, a tanító Közép-Tibetből, megérkezett Dingribe. Fájdalom borítja el egész testét. A lámához könyörög könnyekkel a szemében. Érezve odaadásának erejét, együttérzés ébredt bennem és megáldottam őt meditációm során. Boldog vagyok, és ezért mosolyogtam.” És Milarepa szeméből is könnyek hullottak.

Végül Gampopa találkozott Milarepával Tashi Gangnál, ahol aranyat, teát, és más dolgokat ajánlott fel, és számtalan leborulást tett. Kezeit a szívénél összetéve így szólt: „Messziről érkeztem, sok megpróbáltatáson keresztül, mindig az értékes tanítások után sóvárogva. Kérlek, fogadj tanítványoddá.”

Milarepa így felelt: „Van néhány tanítványom, kik Indiából érkeztek, ami sokkal messzebb van, mint a te otthonod.” Ezután odanyújtotta Gampopának kappaláját a maradék nektárral és utasította, hogy igya meg. Kezdetben Gampopa tétovázott, hiszen szerzetes volt és sok ember gyűlt ott össze. Végül Milarepa azt mondta: „Ne merülj el a gondolataidban, csak idd meg!” Ekkor Gampopa, félvén hogy valamit esetleg elront, az egészet megitta. Ez egy szerencsés jel volt, ami azt mutatta, hogy Gampopa alkalmas edény és az összes tanítást meg fogja kapni.

- Mi a neved? – kérdezte Milarepa.

- Sönam Rinchen. – válaszolta Gampopa.

- Az „érdem” a nagyszerű felhalmozásra utal. A „értékes” azt jelenti, hogy értékes vagy az érző lények számára. – Milarepa ezt háromszor megismételte.

Ezután Gampopa arra kérte, mesélje el életének és megszabadulásának történetét. Milarepa így szólt:

- Csodálatos, hogy nagy odaadással eljöttél hozzám, de az aranyra és a teára nincs szükségem. Használd őket saját gyakorlásod biztosítására. Íme életem és megszabadulásom története: […]

Tér, Öröm - Utcazene: Veszprém

Juli 16-17-18






Első alkalommal rendezzünk a Veszprémi Utcazene Fesztivál idején egy laza hétvégét.



Voltatok már Veszprémben Dharma tanításon?

Átéltétek már az utcazene fesztivált?

Jövő héten szerdától szombatig felejthetetlen élményben lehet részetek, ha kipróbáljátok!

Hasznos és értékes Dharmatanítások a három szinten minden nap 17 órától.

Csütörtök: Kővári Mari – Ok és okozat

Péntek: Szilágyi Robi – Aktív együttérzés

Szombat: Puskás Gergő – A tudat természete

Esténként pedig fergeteges buli a színpaddá vált veszprémi belvárosban – szó szerint minden utcasarkon!



Részletes programok:

http://gyemantutvp.blogspot.com

www.utcazene.hu

Infó - bejelentkezés:

Jassek Béla +36-20-978-8878

Kovács Péter +36-20-540-9959


Szanghában 10-15 főnek van hely a többieket a szangha-tagok szállásolják el




... és hát 14 km-re van a Balaton is.

Jelentkezzetek időben!

e-mail: petkov108@gmail.com





A rendezvényről:

Rendezvény kezdete:
2009. július 15., szerda
Rendezvény vége:
2009. július 18., szombat

Veszprém, A belváros több színpadán
WEB: www.utcazene.hu




Veszprém minden júliusban néhány napra igazi fesztiválvárossá alakul át: különböző stílusú (etno, jazz, blues, rock) utcai formációk zenélnek délelőttől késő éjszakáig a belvárosban. Páratlan hangulat, vidám forgatag, régen látott barátok és persze a zene... Ne hagyd ki!


Adobe Flash lejátszó itt

A tudat képzésének hét pontja


Augusztus 23-26 Sherab Gyalcen rinpocse tanításokat ad a tudat képzésének hét pontjáról. Az eredeti szöveg Atisha (Wikipedia), a híres indiai buddhista tanító nevéhez fűződik. A tanítás az énközpontú beállítottság megfordításáról szól, mely nélkül csak ábránd a gyémánt út szemlélet használata.

A Karma-kagyu vonal második tanítója Shamar rinpocse tanítása szolgáljon alább bevezetőként azoknak, akik el szeretnének jönni Becskére, hogy többet tudjanak meg a tudat képzéséről.

The Seven Points of Mind Training of Atisha
The Kunzig Shamar Rinpoche

részlet:


The Seven Points of Mind Training is at the heart of the Sutra and Tantra teachings in the Mahayana tradition; they are the skilful means of practice. The Indian sage, Atisha, composed the text later introduced in Tibet. There it spread widely and became the essential teaching practised by all the lamas. Whatever our practice is, this mind training consists of advice which will definitely deepen it. Whether we meditate in the tradition of Mahamudra, Dzogchen, or the yidam practice of Dorje Phagmo, or Khorlo Demchok – in fact all tantric practices at whatever tantric level (be it charya, kriya, yoga, or anuttarayoga), our practice does not have real significance without mind training. Such training is essential for any tantric practice, since it ensures the removal of obstacles along the path.

What are the seven points?

I. THE PRELIMINARIES

The meaning of the preliminaries is to reflect on the Four Thoughts that turn the mind towards Enlightenment. No further elaboration is given here, as most of you are already very familiar with it.

II. BODHICITTA

There are two aspects to Bodhicitta. They are the ultimate and relative bodhicitta representing the union of wisdom and skilful means. To develop ultimate Bodhicitta, we have to meditate. Meditation comprises of three phases: the introduction, the body of the practice, and post-meditation.

Ultimate Bodhicitta - the introduction

In the introduction, first reflect that you are really in the presence of your Lama or the Deity of meditation. If you are in a temple, you will likely be facing Buddha statues on a shrine. Think that all the Buddhas and Bodhisattvas are appearing in front of you and offer them the Seven-Branch Prayer. Then straighten your body and sit in the seven-point posture. Let your mind rest on your breathing for twenty-one complete breaths so as to calm and stabilize the mind.

>>> tovább



Copyright © Buddhizmusma - Olvasóterem